Rinyaújlak a XIV. századig királynéi birtok volt, majd később az Ákos nemzetség tulajdonába került. 1395-ben a Marczaliaké, a Báthori család pedig adományul kapta II. Ulászló királytól. A későbbi krónikák Nagy Jánost és Mátyás deákot említik földesúrként, a falu neve a XV. század elején Laak alakban, a század végén Wylak alakban maradt fenn. A török kincstári adójegyzék 29 házzal örökítette meg, s abban az időben Nagylak falutól délkeletre feküdt egy másik település is, Kislak, mellyel közös templomuk volt. A református egyház 1634-ben alakult, később Visonta fiókegyháza lett. 1720-ban 150-200 főnyi volt a lakossága, amely az évszázad végére közel százzal emelkedett. A Széchenyi grófi család csokonyai uradalmához tartozó községben 1787-ben iskolával egybeépített templom épült, amely 1839-ben leégett. Az új református templomot 1842-ben építették fel a földesúr jelentős anyagi támogatásával.

A XX. század fordulóján a lélekszám duplája volt a mainak - meghaladta a hatszáz főt -, s ekkorra a református iskolában megindult a tanítás. Élénk egyesületi életről tanúskodik az olvasó- és kisgazdakör, a hitel- és tejszövetkezet, a gyarapodás esztendeit élte a község. Jelentős törés volt a második világháború, melynek utolsó hónapjaiban a lakosság elhagyta az otthonát a front miatt. Csak 1945. április 3-án térhettek vissza, s kezdhették meg az újjáépítést. Az ötvenes évek első felében három szövetkezeti csoport alakult, de a valóban életerős Haladás tsz 1959-ben jött létre, amely az ezredfordulóig működött.

1970-ig önálló tanácsa volt Rinyaújlaknak, ezt követően húsz évig Csokonyavisontához tartozott, s a rendszerváltás után újból önállósodott. A település két utcájában 133 ház áll; villany, vezetékes ivóvíz és gáz van a faluban, majd minden házban üzemel telefon és kábeltévé. A szennyvízhálózat 2003. július 1-től üzemel, amellyel teljes lett az infrastrukturális kiépítettség. Az egészségügyi ellátás biztosított, háziorvos helyben, állatorvos pedig a szomszédos Csokonyavisontáról hívható. A kisgyermekeket felújított óvoda fogadja, a művelődést pedig az 1993-ban elkészült faluház - benne ifjúsági klub és könyvtár - szolgálja. Az intézményt Arany Bálint néptanítóról, a község neves szülöttjéről nevezték el, s az avatás óta minden év augusztusában falunapot tartanak. Rinyaújlak büszke másik ismert elszármazottjára, Garami László szobrászművészre is.